Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Magyar Katolikus Egyház képes leírás - Katolikus hitélettel foglalkozó oldal.tlap.hu
részletek »

Magyar Katolikus Egyház - Katolikus hitélettel foglalkozó oldal.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: katolikus.tlap.hu » Magyar Katolikus Egyház
Keresés
Találatok száma - 13 db
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Egyházmegyénk területét a Szabolcsi és a Bihari Főesperesség fedi le. A Főesperességek területén helyezkednek el az esperesi kerületek. A szabolcsi részen a kisvárdai-polgári-nyíregyházi-nagykállói és a szatmári, míg a bihari részen a debreceni és a berettyóújfalui esperesi kerületek működnek. Az egyházmegye 56 plébániáját 87 paptestvér látja el szolgálatával. Közülük 11 fő nyugdíjas, míg 76 fő aktív szolgálatot teljesít. 5 szerzetes paptestvér is részt vesz az egyházmegye életében, akik a plébániavezetés mellett a betegellátásban és az ifjúságnevelésben vállalnak szolgálatot. A férfi szerzetesrendek mellett a szerzetesnővérek jelenléte is hatásos segítség, akik 41-en szintén az oktatásban és a betegellátásban jeleskednek. Egyházmegyénk katolikus iskolákkal, diákotthonokkal és kollégiumokkal büszkélkedhet. Debrecenben működik a Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Továbbá ugyanez a város ad helyet a Szent József Gimnáziumnak és Kollégiumnak. A felsőoktatásban tanuló fiataloknak kínál lehetőséget a Szent László Római Katolikus Egyetemi és Főiskolai Fiúkollégium. Hasonló védőszent oltalmazza Kisvárdán a Szent László Katolikus Szakközépiskolát, Kollégiumot és Óvodát. Végezetül Nyíregyháza városában is megtaláljuk a tanulási lehetőséget, aminek a Szent Imre Katolikus Gimnázium és Kollégium biztosít helyet.

Egri Főegyházmegye

Egri Főegyházmegye

A főegyházmegye székvárosának, Egernek őskori történetéről, sőt kialakulásáról is viszonylag keveset tudunk. Természetföldrajzi adottságai a mai belvárost nem, de közvetlen környékét már az őskorban is alkalmassá tették emberi település kialakulására.

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Szent István király egyházszervezői tevékenysége során hozta létre az esztergomi érsekséget. Az érseki metropóliához tartozott a győri, veszprémi, pécsi, váci és egri püspökség. Ehhez csatlakozott a már korábban fennálló nyitrai, és a Havasalföldön szervezett milkói, kun püspökség, amelyek el-pusztultak. A pápai tizedjegyzékek 437 plébániát neveznek meg a csallóközi, morvavidéki és szepességi plébániákon kívül. Az esztergomi, a szepesi és a nagyszebeni vikárius segített az Egyházmegye kormányzatában.

Győri Egyházmegye

Győri Egyházmegye

Az egyházmegyéhez tartozott a mai Győr-Moson-Sopron megye a Szigetköz kivételével, Veszprém megye északi része a Bakony vonaláig, Komárom megye Tatáig, valamint Vas megye a Mura folyóig. A győri Székesegyházat minden valószínűség szerint Modestus püspök (1009-1037) ideje alatt építették.

Kaposvári Egyházmegye

Kaposvári Egyházmegye

A Kaposvári Egyházmegye elmúlt évi (2006.) lelkipásztori és hitéleti adatai A Kaposvári Egyházmegye hazánk egyik legfiatalabb püspöksége, az egyházmegyei határok 1993-as rendezésekor a Veszprémi Egyházmegye dél-nyugati részéből alakították ki. Egész Somogy megye, Zalából jelentős rész és Baranyából néhány község tartozik ide. A katolikusok össznépességhez viszonyított aránya Kaposváron 71 százalék.

Katolikus Tábori Püspökség

Katolikus Tábori Püspökség

A tábori lelkészet reguláris szervezetét Mária Terézia 1773-ban hozta létre. A szervezet 1918-ig maradt fenn, miközben a megnevezése többször változott. Az Osztrák Császárság tábori lelkipásztori szervezete a Jezsuita Rend 1773. augusztus 18-án végrehajtott feloszlatását követően nyerte el a 19. század első felében is fennálló formáját. A katonák lelki gondozását az egyházmegyei kormányzattól függetlenített Apostoli Tábori Helynökség látta el, melynek vezetője, az apostoli tábori helynök a cs. kir. hadseregben szolgálatot teljesítő katonák fölött lényegében püspöki joghatóságot gyakorolt. Az apostoli tábori helynök alá rendelt tábori főlelkészek egy-egy főhadparancsnokság mellé voltak rendelve. A monarchia 1848-ban 8 szuperiorátusra oszlott, ezek között Magyarország és Erdély egy-egy önálló szuperiorátust alkotott.

Magyar Katolikus Egyház

Magyar Katolikus Egyház

A katolikus.hu domain nevet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkársága használja. A titkárság vezetője Mohos Gábor, az MKPK titkára. A katolikus.hu honlapon olvasható hírek többségét az MKPK Sajtószolgálatának munkatársai állítják össze: Fritzné Tőkés Éva sajtóreferens, Agonás Szonja és Benkóczyné Mácsai Kornélia sajtómunkatársak.

Pécsi Egyházmegye

Pécsi Egyházmegye

Az egyházmegye létrejötte előtt már jelentős keresztény hagyományokkal rendelkezett a püspökség székvárosa. A terület római kori központja, Pécs elődje, Sopianae város volt, amely virágkora a 4. századra tehető. A 3. sz. végén (kb. 297) történt közigazgatási átszervezés nyomán, Pannonia Inferior tartomány D-i részéből kialakított, Valeria provincia polgári közigazgatásának székhelye lett. A 4. században jelentős keresztény közösség élt a városban, melynek impozáns emlékei a szakszerű feltárási és konzerválási munkák nyomán ma is látogathatóak.

Szeged-Csanádi Egyházmegye

Szeged-Csanádi Egyházmegye

A püspökség csaknem 1000 éves történetét - alapításától kezdve - meghatározta földrajzi fekvése. Mondhatjuk, hogy az egyházmegye a legkorábbi alapításúak közé tartozik, mert néhány ezt megelőzően létrehozottal együtt még Szent István uralkodása alatt jött létre. Amikor első királyunk államalapító tevékenységének részeként az egyes területek urait sikerült legyőzni és ott a királyi-állami közigazgatást megteremteni, ezt követően kerülhetett sor az egyházi közigazgatás kialakítására is. Valamikor, 1027-1028 körül történt meg e terület nagyhatalmú urának, Ajtony vezérnek a legyőzése a király hadvezére, Csanád vezér által. A Marosvár székhellyel működő hatalmas területen létrehozták Csanád vármegyét, székhelye Marosvár lett, amely nem sokkal később Csanád vezér nevét vette föl.

Hirdetés
Székesfehérvári Egyházmegye

Székesfehérvári Egyházmegye

Az 1770-es években a Habsburg-kormányzat nagyszabású egyházigazgatási reformba kezdett Magyarországon. Mária Terézia egyrészt kezdeményezte görög katolikus egyházmegyék felállítását (Munkács-Ungvár; Nagyvárad, Kőrös); másrészt arányosította a római katolikus egyházmegyék kiterjedését. Összevonta a szerémi és diakóvári püspökségeket (1773); viszont feldarabolta a szinte irányíthatatlan méretű esztergomi (1776) és veszprémi (1777) püspökséget. Előbbi nyomán Besztercebánya, Rozsnyó és Szepes, utóbbi során Szombathely és Székesfehérvár püspöki székhellyé lett. A folyamatot az egri püspökség feldarabolásával (1802 - Kassa, Szatmár), majd kárpótlásul érseki rangra emelésével (1804) I. Ferenc fejezte be.

Szombathelyi Egyházmegye

Szombathelyi Egyházmegye

Székesegyházunk a Püspöki Palota és az Egyházmegyei Kollégium (régen szeminárium) között emelkedik, művészien egységbe foglalva e három épülettömböt. Sarlós Boldogasszony tiszteletére emelt templom alaprajza latin keresztet formáz, stílusát tekintve klasszicizáló barokk. A homlokzatot két karcsú torony fogja közre. Külső homlokzatát négy toszkán és négy ión oszlopok tagolják. A pilléreken: Mózes, Keresztelő Szent János, Szent Péter és Szent Pál szobrai. Ezeket és a főoltár két oldalán álló szobrokat is Philipp Prokop (1740-1814) osztrák szobrászmester készítette. A pillérek felett ülő nőalak kehely (hit), egy-egy gyermek a horog (remény) és kereszt (szeretet) allegóriával.

Váci Egyházmegye

Váci Egyházmegye

Egyházmegyénk területén, Pesten és magában Vác városában is - többek véleménye szerint - már az egyházmegye létrejöttét megelőzően léteztek királyi alapítású egyházak. Az egyházmegye megalapítására csak később került sor. Az alapítást ma is Szent István király művének tartják. A szent király ugyanis a fejedelmi törzs dunántúli szállásterületének lelki gondozásával a veszprémi püspökséget bízta meg. Hazánk keleti részén (Bihar, Eger, Erdély) szintén van tudomásunk püspökségek alapításáról. Ezért lehetetlennek tartják, hogy a király ne gondoskodott volna a Duna-Tisza közén élő törzsekről. A garamszentbenedeki apátság 1075-ben kelt alapítóleveléből kitűnik, hogy a váci egyházmegyének ekkor már pontos határai voltak - északon Nógrád, délen Solt, kelet-nyugati irányban a Tisza és a Duna, de Csongrádnál átlépte a Tiszát -, tehát jelentősen előbb kellett megalakulnia. Székesegyházának védasszonya a Boldogságos Szűz. Mivel nem maradt fenn az egyházmegye alapításáról oklevél, ezért az alapítás évét sem tudjuk megmondani.

Veszprémi Főegyházmegye

Veszprémi Főegyházmegye

A Veszprémi Főegyházmegye elmúlt évi (2006.) lelkipásztori és hitéleti adatai Az ősi veszprémi püspökség a Drávától szinte Győrig tartó területét az egyházmegyei határok rendezésekor, 1993-ban a Balaton vonalánál kettévágták, és az északi rész a Veszprémi Érsekséghez, a déli pedig a Kaposvári Egyházmegyéhez tartozik A veszprémi érsek joghatósága szinte egész Veszprém megyére, Zala tekintélyes részére, valamint Fejér megyéből egy kicsi területre terjed ki. A katolikusok össznépességhez viszonyított aránya 63 százalék.

Tuti menü